Egyéb kategória, Életrajzok, Magyar történelem

Szamuely Tibor és a győri beszéd

Szamuely Tibor beszédet mond 1919-ben/Tormay Cecile

A győri beszéd

Az 1919. március 21-én kikiáltott tanácsköztársaság a magyar történelem egyik legsötétebb pillanata volt. A beszéd főszereplője Szamuely Tibor népbiztos volt.

Egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltása után, április 20-án Szamuely Tibor közoktatásügyi népbiztos, valamint hadügyi népbiztoshelyettes Győrbe utazott, ahol beszédet tartott, lelket öntött a helyi kommunistákba és figyelmeztette a rendszer ellenségeit („Aki öklöt emel a proletariátusra, az aláírta a halálos ítéletét”).

A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!

Szamuely 1919. április 20-án Győrben elhangzott beszéde

Ugyanazon a napon részt vett a helyi munkástanács gyűlésén, ahol kijelentette, hogy le kell számolni a burzsoáziával.

Szamuely győri beszéde mérföldkőnek számít a tanácsköztársaság történetében, ugyanis a vörös terror bevett eszköze lett a rendszernek.

***

Szamuely Tibor

Szamuely Tibor Nyíregyházén született 1890. december 27-én. Tanulmányait Nyíregyházán kezdte, majd Győrben folytatta, ahol 1908-ban érettségizett.

Érettségi után politikai pályára lépett, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjaként. Ezzel párhuzamosan baloldali lapokban, a Népszavában és az Úttörőben írt rendszeresen. Cikkeiben a munkásosztály helyzetével foglalkozott.

1914-ben besorozták katonának, de 1915-ben orosz fogságba esett, ahol egyfolytában agitált fogolytársai között.

1918-ban Moszkvában találkozott Kun Bélával, majd megpróbálta meggyőzni a magyar hadifoglyokat, hogy az orosz forradalom védelmére álljanak. A hadifoglyok közül, több magyar tisztet kivégzett, mert nem akartak belépni az orosz vörös gárdába.

1919 januárjában tért vissza Magyarországra. A Tanácsköztársaság kikiáltása után közoktatásügyi népbiztos, valamint hadügyi népbiztoshelyettes volt. Április 20-án kinevezték a budapesti hadseregcsoport politikai megbízottjának.

Szamuely a Tanácsköztársaságot fegyverrel is szolgálta, részt vett Szolnok 1919. május 3-i visszafoglalásában.

Szamuely Tibor halálvonatja/fotó: LEBRUN, Armand

Többedmagával felállított egy terrorcsoportot, a Lenin-fiukat és együtt működtek a Cserny József által vezetett terrorbrigáddal, a Vörös Őrséggel. Páncélvonaton járták az országot, és mindenütt erőszakosan felléptek, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulásokat sejtettek.

A vörösterror halálos áldozatainak a számát 300-600-ra becsülik. A terror legfiatalabb áldozata, egy 16 éves fiú, Mellinger Ede volt, aki fellépet kivégzett apja védelmére.

Szamuely Tibor bukása és halála

            A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába szökött, de a határnál egy osztrák járőr Lichtenwörthben megállította. Ekkor a nála lévő pisztollyal mellbe lőtte magát. A bécsújhelyi korházba szállították, ahol belehalt sérüléseibe. 

Az Országház Filmműhely Youtube csatornáján megtekinthető egy film a vörös terrorról. A film elérhető a filmre kattintva!

Leave a Reply