Egyéb kategória, Helytörténet, Magyar történelem

Szamosújvár az I. világháború alatt

Látkép a városról/archív felvétel

Az első világháború kitörése a szamosújváriakat is lázba hozta, mint ahogy az kiderül a Szamosújvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium 21. értesítőjéből. Az említett dokumentumból azt is megtudjuk, hogy a gimnázium felső osztályainak diákjai annyira lelkesedtek, hogy testületileg jelentkeztek volna katonának, de az intézmény tanárjai lebeszélték őket.[1] A lelkesedés, ami a diákokat és a városlakókat hatalmába kerítette abban is megnyilvánult, hogy pénzt gyűjtöttek a hadsereg számára, valamint szabadidőjüket közmunkával és gyűjtéssel töltötték.

A főgimnázium épülete

A főgimnázium 1914-1915. tanév értesítőjéből kiderült, hogy az iskola diákjai fémet és gyógynövényeket gyűjtöttek a hadsereg számára. A tantestület sem maradt tétlen, 450 korona értékben vásároltak hadikötvényt, hogy támogassák az Osztrák-Magyar Monarchia katonai erőfeszítéseit.

A háború kitörése miatt elrendelt általános mozgósítás következtében a városban több férfit is besoroztak katonának. A besorozások az iskola életét is felbolygatták, ugyanis négy tanárt és két kisegítő személyzetet is besoroztak. A besorozott tanárok Majoros Béla, aki a déli fronton szolgált, a 32. gyalogezrednél és főhadnagyi rangot kapott, Csinády Gábor, aki északon harcolt az 50. gyalogezredben, az oroszok ellen, zászlósi rangban, de 1915. október 20-án fogságba esett, Kollár János kezdetben zászlós, majd hadnaggyá léptették elő a 32/III. hadtáp zászlóalj kötelékeiben, északon harcolt az oroszok ellen, de a bukovinai harcokban, 1914 novemberében orosz fogságba esett és Vámos Sándor, aki a déli frontvonalon a 33. honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot. Az általános mozgósítás másik két áldozata Karácsony Mihály és Murádin János iskolaszolgák voltak. Mindketten északon harcoltak. Az első orosz fogságba esett, a második pedig a katonai szolgálat miatt megbetegedett.[2]

Panorámakép a városról/Saját felvétel

A besorolások a diákokat is értintették. Az 1914-1915. tanévben két diákot soroltak be, 1915-1916. tanévben már 37 diák vonult hadba, 1916-1917. iskolai évben 15 diákból lett katona, az 1917-1918. tanévben pedig 26 tanulót soroztak be honvédnak.

A háború miatt megváltozott iskola élete az oktatásra is rányomta a bélyegét. A tanárok az oktatási folyamatban, ahol tehették kiemelték a háborúval kapcsolatos vonatkozásokat. A legtöbb tantárgy esetén háborús tárgyú írásbeli dolgozatokat írattak a diákokkal.[3]

1916 májusában a lakosság lelkesedésének a fenntartása miatt a főgimnáziumban Kárpát ünnepséget szerveztek, melyen kiemelték a Keleti Kárpátok fontosságát. 

Mai utcakép

A háború a lelkesedés egyre csökkent. A tanárok sikertelenül próbálták helyettesíteni a meglazult családi figyelmet. A sokféle gyűjtés és hadi jótékonyság elvonja a diákok figyelmét az iskolától melynek következtében egyre romlott fegyelme és szorgalom. A szorgalom és a fegyelem romlásához hozzájárult az általános drágulás miatt bekövetkezett szűkös élelmezés és nem megfelelő lakáskörülmény sem tett jót a tanulók iskolai előremenetelében.[4]

Az 1916-1917-es tanév a háború miatt (a román hadsereg betört Erdélybe) rövidre sikerült, szeptember helyett alig októberben kezdhették meg a tanítást és május 19-én le kellett zárják a tanévet, mert katonai korházzá alakítottak a főgimnázium épületét. A katonai korházat 1917 augusztusában számolták fel és szeptemberben, rendes időben megkezdődhetett a tanév.

A háború megterhelései miatt fahiányban szenvedett az iskola így a karácsonyi szünet hosszabbra sikerült. A gimnázium felső két osztályának diákjai január 17-ig, míg a többi osztály február 4-ig maradt otthon.[5]

Az első világháború utolsó évében, 1918-ban a szűkös élelmezés és nem megfelelő körülmények miatt skarlát és kanyaró járvány tombolt a városban, mely több áldozatott is követelt.[6]

Az egyre zajló történelmi események miatt elmérgesedett a románok és magyarok közötti viszony.

1917-ben Schönthal Ábrahám ecetgyárat létesített és naponta 240 liter ecetet gyártott. Az ecetgyár egészen 1933-ig működött, amikor a magas adók miatt bezárta tulajdonosa.[7]

A Karácsonyi-ház, ahol a Román Nemzeti Tanács létrejött.

1918. december 23-án a városba bevonult a román hadsereg, amely leváltotta Szamosújvár magyar közigazgatását és Duha Kristóf polgármestert, majd a Román Nemzeti Tanácsot bízta meg a város vezetésével.


[1] Uo., 33-34. o.

[2] Szamosújvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium 21. évi értesítője, az 1914-1915. tanévről, Auróra könyvnyomda, Szamosújvár, 1916, 32. o.

[3] Szamosújvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium 22. évi értesítője, az 1915-1916. tanévről, Auróra könyvnyomda, Szamosújvár, 2017, 24. o.

[4] Uo., 17. o.

[5] Uo., 4. o.

[6] Szamosújvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium 23. évi értesítője, az 1917-1918. tanévről, Auróra könyvnyomda, Szamosújvár, 2018, 7. o.

[7]A Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1942-1943. iskolai évről, Turul Könyvnyomda, Szamosújvár 1943, 49. o.

Riti József Attila

A cikk nem szerepel a magazin utolsó számában, de attól még elolvasható, a következő linkre kattintva:

http://tortenelmimagazin.com/wp-content/uploads/2020/10/4.-szam.pdf

Leave a Reply