Helytörténet

Riti József Attila – Szamosújvár területe az őskorban

Szamosújvár melletti dombság, a Sóskút felé/Saját felvétel

Szamosújvár területe már az őskorban lakott volt, melynek bizonyítéka számos paleolitikumi és neolitikumi tárgyi lelet. A paleolitikumi leletek leltárra kőből és fából készült tőrök, kések, reszelők és hidegvágók. A leletek többségét 1957-ben fedezték fel, a város déli részén, a Hesdát felé vezető úton.

A neolitikum jobban képviselt, ugyanis sokkal több leletet fedeztek fel ebből a korból.  A város keleti részén, a Hétkereszt hegy egyik tisztásán egy neolitikumi település maradványait találták. Az itteni tárgyak arra utalnak, hogy a település a Tisza-kultúra tagjai voltak. Az említett helyen kívül találtak még neolitikum kori tárgyakat a város déli részén, a Szent Antal domb mellet és azon a helyen, ahol a Füzesi-patak belefolyik a Kis Szamosba.

A város keleti részén, a Hétkereszt hegyen és a déli részén, a Szent Antal domb mellett bronzkori településre utaló leleteket találtak. 1980 és 1982 között, a város dél-nyugati részén, a malomárok és a Számos között, az országút mellett több bronzkori leletet találtak, melyek a Segesvár-Wietenberg kultúra jelenlétére utalnak.

A már említett Hétkereszt hegyen vaskori tárgyakra is bukkantak. Vaskori leleteket a város észak-keleti részén, Ördöngösfüzes közelében is találtak. A fentebb említett leletek arra utalnak, hogy a város mai területe folyamatosan lakott volt.

Az írás nem jelent meg az Iskolai Történelmi Magazin augusztusi számában, de attól még elolvasható a magazin, az alábbi linkre kattintva:

http://tortenelmimagazin.com/wp-content/uploads/2020/09/3.-szam-1.pdf

Leave a Reply