Egyéb kategória, Helytörténet, Népszokások

Lakatos Andrea – Farsang és farsangi szokások

Farsang Szamosújváron

Az ókorban a tél vége – tavasz kezdete minden népnek ünnep volt. Ilyenkor jelképes díszítéssel, különféle maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek. Az ősi kelta kultúrában Freia istennőt köszöntötték, és az ehhez hasonló ünnepeket tartják a farsang őseinek.

Nevének eredete

Neve német nyelvterületről származik. Szógyökere a “Fashing” amely többször átalakult és így nyerte el mai “farsang” formáját. A szó első megjelenését pontosan nem tudjuk, a  Magyar Néprajzi Lexikon 1283-at jelöli ki, de van több olyan forrás, ami későbbre, a 14-15-ik századra teszi azt.

Időszaka szorosan összefügg keresztény egyházi ünnepekkel, ezért változó, vízkeresztkor kezdődik és hamvazószerdáig tart.

A farsang lényege a szabályok felrúgása és a szórakozás. Az álarcok és a maszkok viselése is erre vezethető vissza: a névtelenség, az „arctalanság”. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg és ennek utolsó három napjához, farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyó keddhez, kapcsolódik a legtöbb szokás. Ezt a három napot nevezik a “farsang farkának”, ekkor világszerte karneválokat rendeznek, Magyarországon pedig ekkor kerül megrendezésre a mohácsi busójárás. Erdélyben megemlíthető a torockói farsangtemetés.

Farsangi szokások

Farsangkor háromnapos mulatságot rendeztek. A legények sorra járták a házakat, hívogatták a lányokat a bálba, farsangi köszöntőket mondtak, illetve adományokat gyűjtöttek a muzsikusok fizetésére és különböző költségekre. A farsangi báloknak nagy szerepe volt a párválasztásban, hiszen ez az időszak egyben az udvarlás, párválasztás és a lakodalmak időszaka is volt. Farsanghétfőn tartották az asszonyfarsangot, amikor a nők korlátlanul ihattak, “férfi módra” mulathattak.

Farsangi ételek

A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek egyes településeken, területeken mágikus erőket tulajdonítottak, mint például a Szerémségben azért sütötték, hogy “a vihar ne vigye el a háztetőt”. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, például a Bács megyei Topolyán szerencsét hoz, ha jól nyúlik. Általában a sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.

A nagyobb falvakban tartottak falufeljáró menetet, ami gyakorlatilag jelmezes felvonulás volt. Gyakoriak voltak az olyan jelmezek, mint a cigány, a koldus, a betyár, a borbély, illetve gyakran rendeztek állakodalmat, ahol sokszor a női-férfi szerepkörök felcserélődtek, vagy mindkét szerepkört egy-egy férfi töltötte be. Egyes vidékeken népszerű voltak az álbírósági tárgyalások, ahol a vádlottak bábuk vagy állatok voltak.

Farsangtemetés

Gyakori volt a téltemetés, vagy farsangtemetés megjelenítése is, ez a gonoszűzést jelképezte. A telet vagy a farsangot szalmabábu szokta jelképezni, de sokszor csúf öregasszonyként, ördögként volt öltöztetve, amelyet elégettek vagy eltemettek. Ez a jelenet a tél képletes “eltemetését” képviselte.

A szamosújvári farsangok történetéről a képre kattintva lehet olvasni:

Az interjú szerepel az Iskolai Történelmi Magazin legutolsó számában. Olvassák/olvassátok a magazint is, a linkre kattintva:

https://tortenelmimagazin.com/wp-content/uploads/2021/02/ii-1.pdf

1 Comment

  1. Rendkívül izgalmas, jó munkát, és sok köszönet megosztására
    olyan jó blog.

Leave a Reply