Egyéb kategória, Helytörténet, Magyar történelem

Inke Rezső társulata Szamosújváron

Az egykori Korona szálóda

A két világháború közötti Szamosújváron pezsgő kulturális és társadalmi élet zajlott. A szamosújvári magyarság kulturális életének fő mozgatórúgója a jelentős múlttal rendelkező Műkedvelő társulat, melynek vezetője, az említett korban, Ferenczy Gyula volt. A műkedvelő társulat tagjai amatőr művészek voltak és a társadalom minden rétegjeiből származtak. Bőséges repertoárjuk volt, játszottak egyaránt magyar és nemzetközi színdarabokat, operetteket és operákat is. Az előadások sűrűsége váltonzatos volt. Volt, amikor hetente, volt, amikor csak különböző alkalmakor tartottak előadásokat.

A műkedvelő társulat előadásai mellett időnként több vendégelőadó vagy vándor színház társulat is fellépett a Korona szálloda disztermében (a mai művelődési otthon). Egy ilyen vándor társulat volt Inke Rezső társulata is, aki 1924. tavaszán több heten keresztül szórakoztatta a szamosújváriakat.[1]

Az Inke Rezső vezette színtársulat Szamosújváron 1924. március 6-án kezdte volna hat hetes színházi szezonján, de a városi hatoságok tiltása következtében kénytelenek voltak elhalasztani a szezonkezdést. Végül a színházi évad pár nappal később, március 10-én kezdődhetett el. Az Ellenzék napilap szerint (1924. március 15-én megjelent lapszám) a szezonra nem kevesebb mint 82 bérletet adtak el. Az első előadás a Bajadér volt és teltházzal zajlott le:

„Első előadásul a Bajadér került színre. A zsúfolásig megtelt színházterem közönsége nagy tetszéssel fogadta a darabot és meleg ünneplésben részesítette a színjátszókat. Az összevágó, gördülékeny és hangulatos előadás meg is érdemelte a számosújvári közönség kitüntető szimpátiáját. Perényi Manci, Kozma Hugó és Rudas Bandi voltak az előadás erősségei. Szamosújvár színházkedvelő közönsége 82 bérlettel biztosítja a hat hétre tervezett színházi szezon sikerét. Ennyi bérlettel a békeidők óta nem kezdte meg még színtársulat a szamosújvári szezont.”[2]

Ellenzék: 1924. március 15, 60. szám, 7. o.

A társulat szamosújvári vendégszereplése végül a tervezetnél rövidebbre sikerült és négy hét után (április elején) Bánffyhunyadra költöztek, ahol szintén négy hétig szórakoztatta a helyieket. A társulat búcsúelőadásán, amin három egyfelvonásos drámát adtak elő, teltházas volt a Korona szálloda nagyterme, ahogy a négy hét alatt minden egyes alkalommal:

„A jutalomestén három egyfelvonásos került színre. Mindhárom drámai játék főszerepét a jutalmazott játszotta, aki egyébként nemcsak a szamosújvári színház közönségtől, hanem Inke színtársulatától is búcsúzott. Felbontották szerződésüket még Kozma Hugó, a Kolozsvárt ismert, jeles bonviván, Rudas Bandi, a kitűnő táncos-komikus és R. Jancsó Joli. Mindhárman Kovács Imre marosvásárhelyi színtársulatához szerződtek. Inke Rezső színigazgató Szamosújvárról Bánffyhunyadra utazott színtársulatával, ahol megkezdte négyhetes szezonját.”[3]

Ellenzék: 1924. április 11, 82. szám, 4. o.

Inke Rezső

A Megfagyott gyermek (1921)

Inke Rezső 1888. február 6-án született Brassóban és 1946. december 9-én hunyt el Budapesten. A szamosújvári fellépés után az aradi színházhoz szerződött, ahol egy rövid ideig színházigazgató volt. Fia Inke László (Kojak magyar hangja), Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

Inke Rezső filmekben is játszott, az IMDB (Internet Movie Database) négy filmben jegyzi: Tatárjárás (1917), A vörös kérdőjel (1919), Izrael (1919) és A Megfagyott gyermek (1921).

Riti József Attila


[1] SZÍNHÁZ ÉS TÁRSASÁG: 1924, 9. szám, 35. o.

[2] ELLENZÉK: 1924. március 15, 60. szám, 7. o.

[3] ELLENZÉK: 1924. április 11, 82. szám, 4. o.

Leave a Reply