Egyéb kategória, Helytörténet

Az erdélyi ’56

Bartis Ferenc költo Budapesten, lakásában * Fotó Csomafáy Ferenc

Bartis Ferenc költő Budapesten, lakásában/ Fotó Csomafáy Ferenc

Az 1956-os budapesti forradalomnak Erdélyben is voltak utórezgései. Annak ellenére, hogy Erdélyben nem tört ki a forradalom 1956 őszén, az erdélyi magyarok értesültek a magyarországi eseményektől és bizakodtak abban, hogy a forradalom szele elhozza a változást Romániában is.

            Erdélyben forradalom nem volt ugyan, de különböző megmozdulások igen. Ezek közül fogok bemutatni néhányat. 

Moyses Márton

            Négy, 16 éves baróti középiskolás diák, név szerint Bíró Benjámin, Kovács János és Moyses Márton és Józsa Csaba, átszökni próbált a román-magyar határon, hogy fegyverrel a kezükben harcoljanak a magyar forradalom védelmében. Ketten sikeresen átjutottak a zöldhatáron, de a magyar hatóságok visszatoloncolták őket Romániába, melynek következtében börtönbüntetésre ítélték őket. Moyses Márton a tiltott határátlépési kísérletet megúszta, de 1960-ban Vörös és fekete verse miatt letartóztatták és megkezdődött hosszú kálváriája. 1970. tavaszán már nem bírta a szenvedést és május 14-én a brassói pártszékház előtt felgyújtotta magát, majd egy nappal később belehalt sérüléseiben. Ugyanazon a napon a törvényszék rehabilitálta és visszahelyezte jogaiba, de a szenvedő Moyses Márton ezt már nem érte meg.

Szoboszlay Aladár

            Egy másik kiemelkedő személyisége az erdélyi ’56-nak Szoboszlay Aladár volt. A Szoboszlay összeesküvés 1955 és 1956 között zajlott. Szoboszlay Aladár, pecskai római-katolikus plébános kidolgozott egy közös román-magyar államszervezet tervet, amelynek létrehozatala megszüntette volna az etnikai feszültségeket. A terv további részletei: a kommunista diktatúra felszámolása, az alapvető polgári jogok (szólás-, vallás- és sajtószabadság) visszaállítása, valamint a kollektivizálás megszüntetése. A szervezkedés résztvevői fegyveres felkelést akartak kirobbantani 1956 augusztusában, de nem valósult meg a terv. Szoboszlayék, a magyar forradalom hírére, újabb felkelést akartak kirobbantani október 26-án, de semmi sem történt. Végül, az összeesküvőket besúgták és 1957-ben a Securitate letartoztatta őket. A vádlottak tárgyalását Kolozsváron tartották, a halálos ítéletet 1958. május 30-án mondták ki. Az ítélet végrehajtására 1958. szeptember 1-én került sor, Temesváron.

Sas Kálmán

            A megtorlás másik nagy áldozata Sas Kálmán érmihályfalvi református lelkipásztor volt, aki 1944-ben Maléter Pált bújtatta, aki ejtőernyős partizán volt. Mivel Maléter, az 1956-os forradalom alatt, a felkelők oldalára állt, vele együtt Sas Kálmán is kegyvesztett lett. A református lelkészt 1958 február 19-én tartoztatták le, majd a szamosújvári börtönbe zárták, ahol 1958. október 6-án kivégezték és a szamosújvári rabtemetőbe temették el, jeltelen sírba.

Szervezkedtek az egyetemisták

            Az 1956-os forradalom hírére a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem diákjai is szervezkedni kezdtek. November 1-én többen kimentek a Házsongárdi temetőbe, ahol gyertyát gyújtottak a nemzeti panteon nagyjainak sírján. Ez a cselekedetük nem maradt következmények nélkül, többjüket letartoztatták és meghurcolták.

            1958. október 26-án a Bolyai Tudományegyetem diáksága egy nagygyűlést szervezett, melynek fő témája 1956 volt. Ez a találkozó a füttyős gyűlés néven került be a történelembe. Utána valóságos boszorkányüldözés kezdődött. Elítélték Bartis Ferencet, Péterffy Irént, Varró Jánost, Lakó Elemért, Páll Lajost, Vastag Lajost, Iamandi Emilt és Szilágyi Árpádot.

            Az egyetem sorsa is hamarosan megpecsételődött. 1959 februárjában bejelentettek, hogy az erdélyi magyarság fellegvárának számított Bolyai Tudományegyetemet egybeolvasztották Babes Tudományegyetemmel és létrejött a ma is működő Babes-Bolyai Tudományegyetemet.

            A kommunizmus erdélyi magyar áldozatainak listája sokkal hosszabb, mint amit én ebben a cikkben felsoroltam, ezért csak pár fontosabb eseményt és személyt szerettem volna kiemelni. Amint a terjedelem és a téma megengedi foglalkozunk a többi eseménnyel és személlyel is.

         Riti József Attila

Olvassátok/olvassák az Iskolai Történelmi Magazin legújabb számát!

http://tortenelmimagazin.com/wp-content/uploads/2020/10/4.-szam.pdf

Leave a Reply