Egyéb kategória

Az Állami Polgári Leányiskola rövid története – 1909-1910-es tanév

Polgári Leányiskola

Amint korában írtam, több részben közlöm a Szamosújvári Állami Polgári Leányiskola történetét.

Az intézmény történetének megírásának tavaly ősszel kezdtem neki, de még nem fejeztem be, részben az adatok hiányossága miatt, részben azért, mert nem volt rá időm, illetve nem tudtam még feldolgozni a nyers adatokat.

A sorozat első részét a következő linken olvashatják el:

Az iskola első évei

Az első polgári leányiskola Domokos Károly igazgatása alatt nyílt meg 1898-ban. Az intézmény, mely csak pár évig működött és egy magánkezdeményezés volt. Talán ez volt rövid életének oka.

1901 szeptemberében megnyílt az Állami Polgári Leányiskola, ezt követően a magán polgári iskola megszűnt. Első székhelye a város által biztosított Láncosháznak is nevezett Lászlóffy-ház. Kezdetben egy osztálya és két tanerője volt a tanintézménynek: Domonkos Károlyné Solti Mária és Kepri Juliska. Első igazgatója Domokos Károly felesége volt, Solti Mária volt.

1902 augusztusában a polgári leányiskola a Felső Posta utcai (ma Dragos Voda utca) elemi leányiskola emeletére költözött. Rövid ideig (1902. július 2 és 1902 augusztusa között) az iskola egyik igazgatója, a Szolnok-Doboka Monographiája szerzője, Kádár József tanár volt.[1] Kádár rövid igazgatósága után, 1902 augusztusától Vukovits Márta lett a tanintézmény vezetője.

Nem kaptam információt arra vonatkozólag, hogy meddig tartott Vukovits Mária igazgatósága, de az 1907-1909-es tanévben már Zöld Sándor volt az igazgató, aki egészen a trianoni fordulatig töltötte be ezt a tisztséget.

1909-1910-es tanév

Az 1909-1910-es tanévben 133 diákja volt az iskolának, ebből 120 rendes és 13 magántanuló.  Az iskola által indított női kézimunka tanfolyamnak pedig 9 diákja volt. Az 1909-1910-es tanév értesítője azt is megemlítette, hogy az összes diák közül 93 helyi, 40 pedig vidéki diák volt.

A tanév ünnepélyes megnyitója rendes időben, 1909. szeptember 8-án volt megtartva. Az igazgató ugyanúgy, mint az előző években arra buzdította a diákokat, hogy tanuljanak és tartsák be a szabályokat.

Az iskolai év tantestületi gyűlésein ezúttal is megtárgyalták és megszervezték az iskola működésében fontos szerepet játszó mozzanatokat. Ezeken az értekezleteken szakmai előadást tartott Zöld Sándor igazgató („Az igazságszolgáltatás az iskolában” címmel) és Morariuné Tell Margit történelem szakos tanár (A történelmen tanításról”).  

Hivatalos látogatásra ezúttal is sor került, Pallos Albert kolozsvári állami polgári leányiskolai igazgató és miniszteri megbízott látogató, illetve Gönczi Ferenc Szolnok-Doboka vármegyei királyi tanfelügyelő, meglátogatták az iskolát és felügyelték működését. Pallos Albert látogatásakor kiemelte az iskola állapotát: „Az iskola épülete a célnak nem felel meg, pedagógiai, esztétikai és hygéniai szempontból sem”[2], majd hozzátette, hogy feltétlenül szükség van egy új iskolaépületre, ahol az igazgatónak, az iskolaszolgának és a tanároknak is legyen lakása. Továbbá javaslatot tett egy bentlakás építésére, ugyanis az iskola diákjainak egy jó része vidéki volt. A bentlakás ügyet a következő években úgy oldották meg, hogy béreltek egy házat a Felső Közép utcában (ma Stefan cel Mare utca).

A diákok fegyelme továbbra is nagyon jó volt, 111 diáknak dicséretes volt a magaviselete, kettőnek pedig jó. Ennél rosszabb minősítése magaviseletből nem volt senkinek, ami azt bizonyítja, hogy a tanárok továbbra sem lazítottak a fegyelemből.

A tanulók tanulmány eredményeinek összesítése következő: kitűnő 25 diák (22,13%), jeles 25 (22,13%), jó 30 (26,55%), elégséges 26 (23,01%), elégtelen 5 diák (4,41%) és nem osztályoztak 2 diákot (1,77%), ami azt jelenti, hogy a diákok 93,82%-a sikeresen befejezte a tanévet.

A városban tomboló skarlátjárvány miatt megromlott a diákok egészségügyi állapota, az egyik I. osztályos (mai tanügyi rendszer szerint V. osztály) diák, Kazatsai Margit (a leányárvaház növendéke) pedig belehalt a betegségbe. A járvány terjedésének a megállításának érdekében a záróvizsgákat hamarabb megszervezték, záróünnepség elmaradt és a diákokat hamarabb hazaküldték.

Akárcsak az elmúlt években az 1909-1910-es tanévben is szerveztek kirándulásokat a diákok számára. 1910. június 5-én és 6-án a révi cseppkőbarlangot látogatták meg. 1909. október 30-án és 1910. április 9-én a Magyar Állami Királyi Főgimnázium diákjaival közösen két színdarabot néztek meg a kolozsvári Nemzeti Színházban.

Az iskolai ünnepélyek és előadások az 1909-1910-es tanévben is fontos szerepet játszottak az iskola életében, ahogyan az önképzőkör és a jótékonysági rendezvények sem. A hangversenyek és előadások főszervezője Berán János (az örmény-katolikus egyház karnagya és az iskola betanító tanára) zongoratanár volt.


[1] KÁDÁR JÓZSEF: Szolnok-Dobokavármegye monographiája, Demeter és Kiss Könyvnyomda, Dés, 1901, 177. o.

[2] Szamosújvári m. kir. állami polgári leányiskola V. értesítője az 1909-1910-es tanévről, Szamosújvár, 1910, Todorán Endre „Auróra” nyomdája, 6. o

Leave a Reply