Egyéb kategória, Helytörténet, Magyar történelem

A szódavíz Szamosújváron

Szikvíz
Szódavíz fogyasztása 1910-ben / forrás: Fortepan

1888-ban a szikvíz (szódavíz) gyártás Szamosújvárra is eljutott, tudjuk meg ezt a Szamosújvári Kereskedelmi Középiskola 1941-es évkönyvéből. A gyártási folyamathoz szükséges dolomitföldet (mészkő), desztillált vitriolt (különböző szulfátok) és gálickövet. Mindezek az anyagok arra szükségesek, hogy vízzel keverve szénsavas vizet nyerjenek. Gabányi János szerint (aki az évkönyvet írta) Szamosújváron egészen 1905-ig gyártották a szódavizet ezzel a módszerrel, és naponta 2-300 félliteres üveget töltöttek meg üdítő, szénszavas vízzel.

            1906-ban szintet lépett a szikvízgyártás és az akkor modern eszközökkel állították elő. Az előállított mennyiség ugyancsak 2-300 félliteres üveg, akárcsak korábban. A mennyiség a negyvenes években sem változott, amikor két helyen is gyártották.

            Gabányi Jánostól azt is megtudjuk, hogy: „A szamosújvári kutak ivóvize nagyrészben salétromos, sós Vagy vasas ízű. Ezért sokan a sztojkai vizet és a szikvizet használják.”

            A szikvizet nem csak a szamosújvári lakosok fogyasztották, hanem a környező települések lakói is, ugyanis Széken, Búzában és Bonchidán is gyártották a szénsavval dúsított vizet.

            Szódavizet a kilencvenes években is gyártottak Szamosújváron. Az egyik gyártó, a Sétatér szélén, a mostani Elvarázsolt Házikó óvoda mostani helyén volt. A szikvíz gyártása a kétezres években szűnt meg, amikor az olcsó szénsavval dúsított ásványvizek széles körben elterjedtek. Az elmúlt években egy kisebb szamosújvári bolt próbálkozott szódavíz értékesítéssel, de a lakók nem igazán voltak vevők rá.

A szikvíz rövid története

Joseph Priestley, angol lelkész és kémikus volt az első, akinek 1767-ben sikerült szénsavval dúsítani a vizet, így ő tekinthető a szódavíz atyjának. Kereskedelmi mennyiségben azonban 1777-től gyártják Londonban, de a gyártási folyamatot alig 1809-ben szabadalmaztatták Dublinban.

Magyarországon 1826-ban kezdődött el a szikvízgyártás, amikor Jedlik Ányos, magyar feltaláló, a Győrbe szállított balatonfüredi ásványvizet szerette volna friss, mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Kutatásai eredményesek voltak és megteremtette a szikvíz olcsó és nagyüzemi gyártását Magyarországon. Terméke hamarosan közkedvelt lett és az ország legtávolabbi pontjaiba is eljutott.

Fogalom magyarázat

Sztojkai víz:

„Mindjárt a helység (Sztojkafalva) alatt régebben egy posványság, mintegy 20 négyszögölnyi területtel bűzhödtöt, vizét nemcsak kebelebeli forrásból, de két folyó érből is kapva. Az e posványság közepén Sztojkai víz név alatt fakadó savanyú vizet a vidékiek szárazabb időszakban erejéért, kellemes ízéért s hatásáért ily elhagyatott állapotában is használták.”

Kádár József – Szolnok Doboka vármegye Monographiája

Gálickő :

„közös neve a kénsavas réz-, kénsavas vas- és kénsavas cinknek, vagyis a kék-, zöld- és a fehérgálicnak. Már Zay Magyar Mineralogiájában használja és mind a háromra vonatkoztatja. Ugyan ő a kénsavas sókat általánosan gálic-sók-nak nevezi, a kénsavat pedig gálic-savanyuságnak.”

Pallas Nagylexikon

RJA

A Gabányi Jánosról írott cikkünk megtekinthető a lenti linkre kattintva:

Leave a Reply