Egyéb kategória, Helytörténet, Magyar történelem

A szamosújvári Szentháromság gyógyszertár

Szentháromság gyógyszertár

A Szentháromság gyógyszertár megnyitása

Szamosújvár első patikája, a Szentháromság gyógyszertár a városalapítás után nyolc évtízeddel nyílt, a Főtéren, a Dániel házban. A XX. század elején is ez volt a település egyetlen gyógyszertára.

Szongott Kristóf helytörténész és tanár szerint a Nagyszebenben kormányzó gubernium 1786-ban javasolta Armenopolis tanácsának, hogy gondoskodjanak arról, hogy az örmény városban gyógyszertárt nyissanak, amely elássa a lakosság igényeit.

Két évvel később, 1788-ban Karátsonyi Karátson (vagy Gratzián) 100 darab aranyat adott az épülő főtéri nagytemplomnak és ennek következtében 1788. május 31-én, Szentháromság patika néven kapott működési engedélyt kapott.[1]

Mivel Karátsonyi nem volt patikus gyógyszertárát egy képzett patikus vezetésére bízta.

Veszélyben a patika

1797-ben Dr. Gergelyfi András városi főorvos arra kérte a tanácsot, hogy zárassa be a patikát, ugyanis a „provisor (patikai gondnok, gyógyszerész) a patikában beteg“[2]. A tanács végül nem záratta be a patikát, ugyanis tulajdonosa elvállalta, hogy Nagyszebenbe utazik, ahonnan gyógyszerészt hozat. Távollétében pedig a városi főorvos elvállalta, hogy felügyeli a kiadott gyógyszereket és a gyógyszertár működését.[3]

Halála után a gyógyszertárat őzvegye, Lorántffi Katalin örökölte, majd lányának, Karátsonyi Veronika házassága révén a patika tulajdonjoga Placsintár Dávidra (polgármester is volt) szállt.

Nits János átveszi a gyógyszertárat

 1900-tól új fejezet kezdődött a patika történetében, ugyanis Nits János lett a gondnok, majd pedig a bérlője. 1918-tól Nits János lett a gyógyszerár tulajdonosa is, aki 1943-ban bekövetkezett haláláig vezette.

Nits János irányítása alatt, a gyógyszertár a térség egyik legjobban felszerelt és legmodernebb patikája lett. Tulajdonosa pedig folyamatosan képezte magát és szakírásokat publikált a korabeli szaklapokban.[4]

1943-ban a létesítmény tulajdonjoga Nits János özvegyére (de fia, Gyula vezette), majd ennek 1948-ban bekövetkezett halálakor pedig gyerekeire, Júliára és Gyulára szállt.

Nits Gyula és az államosítás

Magyarország német megszállása után, a zsidók deportálása alatt, Nits Gyula és családja négy zsidó férfit bújtattak a házuk (Dániel ház) pincéjében. Ezért Nits Gyula és felesége Aliz neve felkerült a jeruzsálemi Holokauszt Emlékmúzeum falára, 2001-ben pedig megkapták Yad Vashen által odaítélt Igaz Ember díjat. A díjat, a megboldogult (1993-ban, Désen) Nits Gyula fia, Nits János (Szatmárnémetiben él) vette át.

Az 1949-es államosításkor a gyógyszertár az állam kezébe került és egy termelőszövetkezett foglalkozott az működtetésével. 1951-től 1970-ig bekövetkezett nyugdíjaztatásáig egykori tulajdonosa, Nits Gyula irányíthatta.  A rendszerváltás után a patika nem került vissza tulajdonosához, hanem privatizálták. Jelenleg a Richter hálózat egyik gyógyszertára.

Végezetül érdekességként el kell mondani, hogy a patika 1788-tól folyamatosan működött napjainkig.

***

Nits János

Nits János 1870-ben született Szilágykrasznán. A zilahi Református Kollégiumban tanult és szerzett érettségi diplomát, majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen gyógyszerészetet tanult. Az 1890 – 1891-es tanév végén kapta meg a bizonyító oklevelet.[5]

1943-ban bekövetkezett halála az egész várost megdöbbentette. Temetésén dr. Hintz György kerületi elnök búcsúztatta az Országos Gyógyszerészi Egylet és Kerület nevében. Utolsó útjára a város összes templomának harangzúgása kísérte.

RJA


[1] SZONGOTH KRISTÓF: Szamosújvár Szabad Királyi Város monográfiája 1700-1900, II. kötet Auróra nyomda, Szamosújvár, 1901, 211. o.

[2] UO, 212. o

[3] UO

[4] Szabadság napilap, 2018. július 19-én megjelent lapszám.

[5] UO

Leave a Reply