Egyéb kategória, Helytörténet, Magyar történelem

A szamosújvári magyar királyi állami főgimnázium avatási ünnepsége

kereskedelmi középiskola
A magyar királyi állami főgimnázium/forrás: a gimnázium értesítője

Az első gimnáziumok

A szamosújvári örmények, majd magyar-örmények számára már a város alapítása óta fontos volt az iskola és az oktatás. A várost vezető előkelőségek és értelmiségiek arra törekedtek, hogy a lehető legmagasabb szintű oktatást biztosítsanak a település fiatalsága számára. Minden lehetőséget megragadtak annak érdekében, hogy a lehető legmodernebb iskolákat létrehozzák.

Az első gimnáziumot az 1792-1793-as tanévben alapították és két osztállyal működött, de 1810-ben, tizennyolc évnyi fennállás után a városvezetés megszüntette, ami a lakosság elégedetlenségét okozta, emiatt egy újabb középiskola alapításáról döntöttek és 1812. november 2-án, a Láncosházban megnyitotta kapuit a három osztályos középiskola.  

Az egye növekvő igény miatt a városvezetés 1819-ben döntött arról, hogy öt osztályosra bővítse a gimnáziumot, így az 1820-1821-es tanévtől kezdődően öt osztállyal működött a tanintézet. 

Húsz évvel később a kezdeti lelkesedés alább hagyott, a diáklétszám csökken, emiatt az 1846-1847-es tanévben már csak négy osztálya működött a középiskolának. 1854-ben pedig háromra apadt az osztályok száma.  

1854-ban megszüntettek a tanintézményt, mert dr. Haynald Lajos erdélyi püspök látogatása következtében alkalmatlannak tartotta a tananyagot és a tantermeket, így a város újra középiskola nélkül maradt.[1]   

Az örmény-katolikus algimnázium

A középiskola beszüntetésébe nem nyugodott bele a város, így 1861-ben döntöttek arról, hogy megalapítják a négy osztályos örmény-katolikus algimnáziumot. A tanintézmény székhelye ezúttal is a Lászlóffy-ház volt.  

Az algimnázium megfelelt a kor előírásainak és kimagasló eredményeket ért el, amit a korabeli beszámolók is bizonyítják. Trefort Ágoston közoktatási és vallásügyi miniszter 1890-es szamosújvári látogatása alkalmával meglátogatta a középiskolát és kijelentette, hogy „ez a gymnasium missziót teljesít”, ami nagy dicsőségnek számított.[2]

Az örmény algimnáziumról írt cikk elolvasható az alcímre kattintva.

Magyar állami királyi főgimnázium

A középiskolákról szóló 1883. évi XXX. törvénycikk és Trefort Ágoston közoktatási és vallásügyi miniszter 1890-es szamosújvári látogatásától fellelkesedve a szamosújvári képviselő testület közgyűlése, 1892. szeptember 10-én arról döntött, hogy a város által működtetett örmény-katolikus algimnáziumot főgimnáziummá egészíti ki és állami ellátásba helyezi.  

1894. december 17-én az oktatási minisztérium (gróf Csáky Albin közoktatási miniszter) jóváhagyása következtében a kibővített gimnázium az állam kezébe került. 

A középiskola új és impozáns épületének a felépítését Alpár Ignácz tervei szerint kezdték meg, 1896 tavaszán és őszire már be is fedték. Az új görög stílusban felemelt épületbe 1897 őszén költöztek be.[3]

A főgimnáziumról írt cikk elolvasható az alcímre kattintva.

A főgimnázium avatási ünnepsége

A főgimnázium avatási ünnepségére 1896. október 29-én került sor, és a teljes lakoságot lázba hozta. Az eseményen jelen voltak a város és a vármegye elöljárói, dr. Molnár Antal, Szamosújvár országgyűlési képviselője, valamint a kormány képviselője, Kuncz Elek királyi tanácsos, tankerületi királyi főigazgató.

Az ünnepség az örmény-katolikus székesegyházban kezdődött, ahol Pap Tivadar plébános ünnepélyesen „Via Sanctet” celebrált[4], ezt követően pedig a nagyszámban összegyűlt, és ünneplőbe öltözött tömeg a gimnázium zenekarának kíséretében átvonult a zászlókkal kidíszített városon a főgimnázium elé, ahol Placsintár Dávid polgármester üdvözölte a vendégeket.[5]

A polgármester beszéde után Kuncz Elek olvasta fel a kormány üzenetét, majd az iskola kórusa elénekelte a Szózatot. Az ének után, a beteg dr. Mártonfi Lajos igazgatót helyettesítő Szongott Kristóf tanár és helytörténész tartott ünnepi beszédet, melyben felvázolta a település és a helyi közösség múltját, illetve az iskola fontosságát.[6]

Szongott beszéde után sor került az alapító okirat felolvasása, majd ezt elhelyezték az alapkőbe, a főbejárati küszöb alá.

A tömegeket megmozdító avató ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget.

Az ünnepség után a város vigadójában díszebédet szerveztek a meghívottak számára, ahol egymást követték a pohárköszöntők. A hangulatot fokozta László Miklós zenekara, aki hazafias dalokkal feltüzelte az egybegyülteket.[7]

A díszebéd egészen 16:00 óráig elhúzódott, amikor Dr. Molnár Antal képviselő és Kuncz Elek vonattal távoztak Szamosújvárról. 

A főgimnázium impozáns épülete kisebb nagyobb megszakításokkal, illetve kisebb nagyobb sikerekkel száztizenkilenc évig, 2016-ig szolgálta a magyar kultúrát, amikor a magyar osztályok az újonnan felépült líceum épületébe költöztek és létrejött a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum, mely a térség kiemelkedő intézménnyé nőtte ki magát.

Riti József Attila


[1] SZONGOTH KRISTÓF: Szamosújvár Szabad Királyi Város monográfiája 1700-1900, Auróra nyomda, Szamosújvár, 1902,

[2]  UO

[3] Uo. 129. o

[4] Magyar Polgár napilap, Kolozsvár, 1896. október 30

[5] A szamosújvári magyar királyi állami főgimnázium értesítője.

[6] SZONGOTH KRISTÓF: Szamosújvár Szabad Királyi Város monográfiája 1700-1900, Auróra nyomda, Szamosújvár, 1902,

[7] Magyar Polgár napilap, Kolozsvár, 1896. október 30

Leave a Reply