Egyéb kategória, Népszokások

A fagyosszentek

Fagyosszentek
Fagyosszentek
Pongrác, Szervác, Bonifác/Wikipédia, Jeles Napok

A fagyosszentek sorozata Pongráccal (május 12) kezdődik, majd Szerváccal (május 13) és Bonifáccal (május 14) folytatódik, utolsó a sorban Orbán (május 25). Az Ipoly mentén, Zsófia napját (május 15) is a fagyos szentek közé sorolják. Magyar nyelvterületen kívül Lengyelországban, Svájcban, Bohémiában és Németország keleti részén is fagyosszenteknek tartják.

A hagyomány szerint a melegedő időjárás, május közepén hirtelen lehűl, esik az eső és sok esetben éjszakai fagy is előfordulhat, ami tönkreteszi a zsenge növényeket, rügyeket és virágokat. Emiatt bevett szokás volt, hogy az uborkát, a paradicsomot és a babot (paszuly) csak a fagyosszentek utáni napokban ültették el. Pongrác, Szervác, Bonifác, ill. Orbán napján a gazdák tüzeket gyújtottak a gyümölcsösben, hogy megvédjék a fákat a fagytól.

Az említett szentek nevéhez más hiedelem is köthető. Egyes vidékeken úgy tartják, hogy ha tiszta és felhőtlen ilyenkor az ég, akkor gazdag szőlőtermés lesz az adott évben.

A szakemberek régóta foglalkoztak a témával és a jelenséggel, de semmilyen kapcsolatot nem találtak. Ha netán mégis hideg lenne ilyenkor ez pusztán véletlen egybeesés.

A népi hagyomány szerint Pongrác, Szervác és Bonifác haragsznak és emiatt faggyal büntetik az emberiséget.

Kik voltak a fagyosszentek?

Szent Pongrác

Szent Pongrác 289-ben született Frígiában (a mai Törökország területén). A legenda szerint szüleit korán elveszítette és nagybátyjával, Dénessel együtt Rómába költözött, ahol a pápa megkeresztelte. Dénes halála után a fiút egy keresztény közösség pártfogásába vette. A legenda továbbá azt mondja, hogy 304-ben (tizenöt évesen) a keresztényüldözések áldozata lett. Diocletianus császár parancsára a Via Aurelia mentén lefejezzék.

Szent Szervác (Szerváciusz)

Szent Szerváciusz születési éve ismeretlen. Tongeren, majd pedig Maastricht püspöke volt.

Szervác gyerek és ifjúkoráról szinte semmit sem tudunk. Egy középkori életrajz szerint azonban örmény származású volt. A legenda úgy tartja, hogy anyja, Memelia rokonságban állt Keresztelő Szent Jánossal és Jézussal. Továbbá a legenda azt is elmondja, hogy fiatalkorában a Szent Sír egyik őrzője volt, amikor látomást látott és Tongerenbe utazott, ahol átvehette a püspöki tisztséget. A legenda továbbá azt is elmondja, hogy Rómába utazott, ahol álmában megjelent neki Szent Péter és megjósolta Tengeren pusztulását. A látomás következtében hazautazott, ahonnan átköltözött Maastrichtbe. Költözése után nem sokkal, 384. május 13-án meghalt.

Tarsusi Szent Bonifác

A harmadik évszázad elején Bonifáciusz egy látomás következtében megkeresztelkedett, majd Tarsusba utazott, ahol elfogták és 307. május 14-én kivégezték. Mártírhalála következtében később szenté avatták.

RJA

Leave a Reply