Egyéb kategória, Életrajzok, Magyar történelem

A bethleni gróf Bethlen család

A bethleni gróf Bethlen család címere/festette: gr. Kornis Gabriella

A bethleni gróf Bethlen család

Nagy Iván szerint a Bethlen család Aba Sámuel feleségétől, Saroltától származtatja. Ugyanattól a közös őstől származik az Apafi család is, melynek kiemelkedő tagja volt I. Apafi Mihály fejedelem is:

„Sarolta – mint tudjuk – Aba Sámuel király neje volt, gyermektelen férjének halála után állítólag másodszor bizonyos jövevény franczia grófhoz Cornes Vilmoshoz* ment volna férjhez, a kitől született Marhárd Ennek fia Lőrincz, máskép Bult*, öt fiat hagyott hátra: Bochon, Boncz, Bencze, Csák és Bethlen nevezetűt. Ez utóbbi alapítja a közös családot, és egy szájában almát tartó koronás kigyót vesz czímerül paizsába. Bethlennek három fia volt: Péter, Olivér és Miklós* Pétertől az iktari Bethlen ág jő le. Olivérnek János fiától többek közt ismét János* nevű unokája patriarchalis erényei és jobbágyai iránti jósága következtében Apának neveztetett. Ezen Apa Jánosnak fiai György, Péter, Jakab és Miklós maradtak. A kettő magtalan halt el. Jakab a bethleni Bethlenek törzse lőn. (Kiről illető helyén) Miklós a legifjabb, atyja nevéről Apaffy nevet vőn föl és czimerül pedig a kigyós Bethlenektől eltérőleg egy karddal átszúrt sisakot, mely szőlőfürtökkel van beárnyékolva, kezdett használni.” (Nagy Iván: Magyarország családai, első kötet)

Nagy Iván

            A Bethlen család két részre bontható a betleni-, és az iktári ágra. A két ág valójában két külön családnak számít, de a rokonságot sok ideg fenntartottak.

            A Bethlen család számos jeles embert és kiváló államférfit adott Erdélynek és Magyarországnak.

Tisztelt tanár Úr, kedves diákok

Azzal kezdem mondandómat, hogy senki nem tehet arról, hogy hová születik, csak arról, hogy mit tesz az életében!

Családunk az elmúlt évszázadokban sok jeles embert adott Erdélynek és Magyarországnak. Nagyapám Bethlen Béla két vármegyének volt a főispánja, majd 1940-1944-ig Észak Erdély kormánybiztosa. Egész élete a magyarság és az emberek szolgálatáról szólt. Négy szó jellemezte munkásságát; Gondos Gazdaként Alázattal Szolgálni. Jó munkájáért a románok koholt vádakkal 5 év börtönre ítélték. Mikor letelt az öt év, a bíróság szabadon engedte, egy feltétellel, hogy el kell hagyja Erdélyt, mire ő azt válaszolta, hogy itt született és itt is szeretne meghalni, ezért a rövid mondatáért még három évet kapott. Szabadulásakor kapott Kolozsváron szükséglakásként egy sufnihoz hasonló szoba-konyhát. Nekem volt szerencsém hét nyarat nála töltenem és megtapasztalnom nagyságát.

A bethelni Bethlen kastély/www.varak.hu

Szüleim 46-ban menekültek Erdélyből Budapestre, majd az oroszok kitelepítették őket, már két gyermekkel az Alföldre. Én már Nagymaroson születtem és tisztán emlékszem, hogy évente többször begurult hozzánk egy autó és kiszállt négy bőrkabátos ember és bement a szüleimhez, igy tartották őket állandó lelki terror alatt.

A kommunizmusban tönkre kellett tenni a nemeseket és a parasztságot! Erős propagandával elérték, hogy a lakosság azt gondolja a nemességről, hogy hintóval bálozni jártak. A valóságban a nemesi családok szorgalmasan dolgoztak és felelősséggel tartoztak a települések lakói felé!!!!

Tanulmányaim után vállalkozó voltam, több területen mérettettem meg magam, munkámat mindig hittel és lelkesedéssel végeztem, aminek mindig meglett az eredménye. Mindig fontos volt, hogy a magam és a köz javára cselekedjek. 1998-ban Verőce lakói felkérésére polgármester lettem, biztos hibákkal ugyan de Gondos Gazdakent szolgáltam 16 évig a lakosságot. Polgármesteri teendőim mellett vezettem a Julianus Barát Alapítványt, Erdélyben és Kárpátalján hét magyar falu óvoda felújításában vettem részt, két könyvtárat támogattam és sok segélyszállítmány vittem.          

Életem folyamán sok önzéssel és igazságtalansággal találkoztam, mégis azt gondolom és mondom, hogy az egyetlen igaz út az emberek segítése.

Üzenem a diákoknak: minden embernek kötelessége a Jó Istentől kapott képességeit kiaknázni a maga és a köz javára.

Áldott Békés karácsonyi ünnepeket kívánok, tisztelettel Bethlen Farkas

Bethlen Farkas

bethleni gróf Bethlen Farkas Nagymaroson született 1957. június 12-én. Szülei bethleni gróf Bethlen Dániel (1917–1977) és bethleni gróf Bethlen Ilona (1924–2003) voltak. Nagyszülei, anyai ágon, bethleni gróf Bethlen Béla (1888–1979), 1940 és 1944 között Beszterce-Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék főispánja, majd Észak Erdély kormánybiztosa, nagyanyja pedig göncz-ruszkai gróf Korniss Klára (1893–1983) volt.

1998-ben Verőce polgármestere lett, majd a következő választásokon három alkalommal (2002-ben, 2006-ban és 2010-ben) is újraválasztották, 2014-ben viszont már nem indult a posztért.

Riti József Attila

Köszönöm a segítséget és a címert Géher Ferencnek, gróf Bethlen Farkasnak pedig azt, hogy válaszolt kérdéseimre!

A cikk szerepel az Iskolai Történelmi Magazin legutolsó számában. Olvassák/olvassátok a magazint is, a linkre kattintva:

https://iskolaitortenelmimag.files.wordpress.com/2020/12/5-6.-szam.pdf

Leave a Reply